Hashimoto-betegség tünetei
Nálam a Hashimoto nem egyik napról a másikra csapott arcon, hanem szépen lassan kúszott be az életembe. Sokáig csak azt éreztem, hogy „valami nem oké”, de nem tudtam megfogni, mi az. A tünetek elég alattomosak, nem mindig egyszerre jönnek, és mindenkinél kicsit máshogy néznek ki.
Állandó fáradtság, kimerültség
Az első, amit igazán éreztem, az a brutális fáradtság volt. Reggel úgy keltem, mintha le se feküdtem volna, napközben meg alig volt erőm a legegyszerűbb dolgokhoz is. Pihenés után sem lett jobb – ez már nem „csak” sima fáradtság volt.
Hízás, ami nem akar lemenni
Aztán ott volt a súly. Ugyanúgy ettem, mozogtam, mégis szépen lassan kúsztak fel a kilók. Diéta, mozgás, odafigyelés – és a mérleg alig mozdult. Hashimoto mellett az anyagcsere lelassul, és ez baromi frusztráló tud lenni.
Állandó fázás
Más pólóban rohangál, én meg pulcsiban is fázom. A pajzsmirigy-alulműködés miatt a testhőmérséklet lemehet, ezért van az, hogy még normál hőmérsékleten is „csontig” tudsz fázni.
Száraz bőr, hajhullás
A bőröm kiszáradt, durvább, repedezettebb lett, a hajam pedig ritkult, töredezett. Nem az a „kicsit hullik” szint, hanem az, amikor fésülés után tényleg feltűnően sok marad a kefében.
Ködös agy, koncentrációs gondok
Volt, hogy ültem a gép előtt, és konkrétan elfelejtettem, mit akartam csinálni. Nehezebben koncentráltam, lassabbnak éreztem magam fejben, mintha egy enyhe „agy-ködben” léteznék.
Izom- és ízületi fájdalmak
Előjöttek az izom- és ízületi fájdalmak is – merevség, húzódó érzés, mintha „öregebb” lenne a testem a koromnál. Néha az is fájt, aminek amúgy semmi oka nem volt.
Hangulatingadozás, lehangoltság
A hormonok nagyon tudnak játszani a hangulattal. Nálam is volt szomorúság, reménytelenség, motiválatlanság – miközben kívülről nem látszott semmi „indok”. Ez simán lehet a Hashimoto része.
Székrekedés, lassú emésztés
Az emésztésem is belassult. A pajzsmirigy lassabb működése simán hoz székrekedést, puffadást, azt az érzést, hogy „nem halad” a rendszer.
Ha ezek közül több is ismerős, nagyon nem vagy egyedül. Én itt a blogon pont azért írok erről, mert tudom, milyen az, amikor csak azt érzed: „valami nagyon nem stimmel velem”, de még nincs neve annak, ami történik.

Hozzászólás